Csajos sorozat - de olyannyira, hogy ebben egy pasi aligha találhat magának néznivalót. Az sem garantált, hogy a nők igen…

Klisé? Rájöttem, hogy ezzel a szóval nem csak úgy dobálóznak a kritikák írói. Sorozatokban engem (még)  nem zavar. Gondolom, eddig nem láttam olyan sokat belőle. Ellenben egy tipikus romantikus vígjátékban már untat. Amikor meglátjuk a 2 főszereplőt, és előre tudjuk miről fog szólni a film, sőt, még a végét is. Ha nem tudtam volna, hogy ez egy sorozat, azt hittem volna, hogy egy filmet nézek az első percekben.

Aki belenézett a Big Shots-ba, és nem tetszett neki, annak ez sem fog. Nekem egyébként tetszik mind a kettő, úgyhogy a továbbiakban rátérek a pozitívumokra.

Volt az a zene az elején, ami utána vissza-visszatért, és szerintem jó aláfestés volt. Lucy Liu nagyon előtérben volt, látszik, hogy rá építkeztek, az első részben legalábbis mindenképp.

Tehát olyan, mint a Big Shots, ők is négyen vannak, mindegyikük vezető beosztásban dolgozik, sikeresek a munkájukban, csak a nemek különböznek. Titkárnők, asszisztensek intézik az ügyeket, tartják fejben a találkozókat, mi pedig csak kapkodjuk a fejünket: 5 perc alatt elhangzik rengeteg név, amit persze nem kell megjegyeznünk és nem is lényeges. A sorozat bemutatja New York rohanó világát, azt  az életet, amit az igazgatók, és a többi felső körökben mozgó nők (és férfiak) élnek. Nekem lejött a felszínesség is, csak az a probléma, hogy mindezek mellett az egész produkció is felszínes maradt.

Akármennyire tisztában vagyok a hibáival - ami több van, mint azok a tényezők, amik mellette szólnak-  én nézni fogom. Tudom, hogy cancel vár rá, akárcsak a BS-ra, de nem érdekel, mert valamitől mégis nézős számomra.