Ezt a 27 epizódot már nagyobb feladat volt végignézni, mint az első évadot a 9 részével.
Mostanra belefáradtam a Meredith-Derek-Addison háromszögbe, és a többi szerelmi bonyodalomba. Egy időre ennyi elég volt a GA-ból.
Valahogy jó érzés, hogy eltűnt az ok nélküli utálatom, ami volt. Nem bántam meg, hogy elkezdtem nézni.
Nagyon okosan alakították a sztorit egyébként, pont mikor kezdtem érezni, hogy ebből elég, ezt a huzavonát már nem bírom, akkor léptek valamit a szereplők, ami megadta a lökést a folytatáshoz.
A lezárás gonosz, jajmostmilesz, vajon kit választ... Derek egy barom, és töketlen is: ki menne vissza a feleségéhez, aki az ő legjobb barátjával csalta meg, miután egészen egy másik városig rohant, ahol már ráadásul talált valaki mást, akit szeret?! Ez teljesen nem logikus... Addisont megkedveltem ettől függetlenül.
Úgyhogy a kedvenc párom hamar Burke és Cristina lett, majd az évad végére egy szintre kerültek a Derek és Meredith párossal.
Calliet utálom! Annyira ellenszenves az egész lénye, fúj.
Érdekes volt az új Prison Break szereplőt (Cress Williams) Bailey férjeként látni.
Denny (Jeffrey Dean Morgan-Supnat apu!) kedvelt karakter volt, nyújtott is egyszer-egyszer pityergős részt. Erre pont a végére bosszantottak fel az abszolút idióta ötlettel, hogy majd összeházasodnak. Egyből lehetett tudni, hogy nem éli túl... Egyébként, ilyen még nem volt velem, kétszer egymás után vezettem félre magam spoilerekkel, mindkét esetben tévedés volt, vicces.
A Christina Riccis duplarész, és az évadzáró részekben túltengett a dráma, elég durva volt, még úgy is, hogy azért az emberek tudják, hogy főszereplőket általában nem szoktak gyilkolászni. (Fő-főszereplőt pedig főleg nem.) A többi részhez viszonyítva talán túlzás is volt a robbanásos rész, de végülis kell néha az adrenalin.:)
Jó lenne felzárkózni, hogy hetiben nézhessem a magyar adással egy időben, de most tényleg nincs kedvem folytatni.